KultKlub


KultKlub Art.

Kulturális befektetés

Üzleti terv

Készítették:
Magács László, TRIP alapító és igazgató
Petrik Alexandra, TRIP gazdasági igazgató

Kontakt személy további információkért:
Petrik Alexandra
gazdasági igazgató
petrik.alexandra@tripart.hu

Budapest, 2019

Tartalomjegyzék

  1. Vezetői összefoglaló
  2. A társaság és tevékenységének bemutatása
      2.1. Termék/szolgáltatás általános bemutatása
         2.1.1. Az üzleti modell négy sarkalatos eleme
         2.1.2. A befektetés menete
      2.2. Piacelemzés
         2.2.1. Trendek
         2.2.2. Kereslet oldal, potenciális ügyfélszegmens bemutatása, teljes-, elérhető-, illetve kiszolgálandó piac mérete
         2.2.3. Belépési korlátok a piacra
         2.2.4. Miben jobb a szolgáltatás az azonosított versenytársakhoz, konkurens és helyettesítő termékekhez képest?
      2.3. Üzleti modell /stratégia
         2.3.1. Üzleti modell bemutatása - Hogyan generál bevételt a vállalkozás?
         2.3.2. Kockázatok és azok tervezett kezelése
      2.4. Fő erőforrások
         2.4.1. Csapat
         2.4.2. Saját vagy használatba vehető infrastruktúra
      2.5. Pénzügyi és fejlesztési tervek
         2.5.1. Szakmai ütemterv
         2.5.2. Hosszú távú elképzelések
  3. Az első projekt bemutatása: Szöveg és Zene – egy új műfaj
  4. Mellékletek

1. Vezetői összefoglaló

Nyugat-Európában és Amerikában már régi gyakorlat, hogy magánszemélyek anyagi támogatásával valósulnak meg előadó-művészeti projektek. Mi ennél messzebbre tekintünk, nemcsak pénzt kérünk, hanem részvételt is és cserébe nemcsak a finanszírozó posztját, hanem a részt vevő, a közösen gondolkodó felelősségteljesebb, de egyben élményekkel teli szerepét is felajánljuk.

Olyan partnereket keresünk, akik maguk is szeretnének értéket teremteni, részesei lenni az alkotási folyamatnak, nem csak anyagi hozzájárulásukkal, hanem gondolataikkal és tapasztalataikkal, hogy a végeredmény gazdasági haszonnal és a közös alkotás élményével záruljon, majd ennek szellemében folytatódjon hosszú távon is.  

A kulturális befektetők a jogot kapnak arra, hogy a TRIP vezetője által prezentált projekttervekből kiválaszthassák a következő bemutatót, ezzel befolyásolhassák a projektek és a program arculatát és hosszútávú stratégiáját.

Lehetőséget adunk, hogy a partnerek – egyéni preferenciáikhoz igazodva - a produkció teljes folyamatába betekinthessenek, legyen szó olvasó- vagy állító próbáról, díszlet és jelmez elfogadásról, hangfelvételről vagy zártkörű főpróbáról.

Az első kulturális befektetők által is finanszírozott projekt Ilf/Petrov: Tizenkét szék (1928) című szatirikus regénye alapján készült koncertszínház.

2.  A társaság és tevékenységének bemutatása

2.1. Termék/szolgáltatás általános bemutatása

Általánosan elmondható, hogy a kultúra finanszírozásában jelentős szerepet vállal az állam – nemcsak Magyarországon, hanem a többi országban is, országonként eltérő mértékben és módon.

Azok a színház-és társulatvezetők, amelyek azt állítják, hogy állami támogatás nélkül, gazdaságosan működnek, szemérmesen elhallgatják, hogy a TAO támogatás (ez egy indirekt állami támogatás) a költségvetésük jelentős részét teszi (tette) ki. Nagyon ritka azon produkciók száma, ahol csupán a magántőke teremti meg a színpadra állítás költségeit, ezért különbféle nyilvános állami pályázatokon (NKA, MMA), sokszor egyéni alkuk által különböző rejtett állami támogatásokkal hoznak létre produkciókat.

Ezen túl vagy a TAO, vagy a korszellem változása megszüntette az „érdek nélküli” szponzori támogatásokat, ezért lassan kénytelen lesz minden projekt kilépni a piacra. 

2.1.1. Az üzleti modell négy sarkalatos eleme
  1. Nem állami/vállalati pénzt irányít egyéni ambíciók alapján szimpatikus ügyekre, hanem a végig gondolt esztétikai és anyagi megfontolások alapján fektet be saját és idegen tőkét.
  2. Olyan összeget „kockáztat”, amely a megcélzott befektetői kör számára nem jelent jelentős anyagi megterhelést (300.000 Ft + 5% kezelési költség)
  3. Belépőt nyer egy olyan világba, ahol belekóstolhat az alkotói folyamatokba – a tervektől a próbákon át a végső termék elkészültéig.
  4. Egy olyan pénzügyi szerkezetben finanszírozza a kultúrát, mely könnyen átlátható, melyre befolyással bírhat, mely egyszeri befektetést igényel (de egyénileg növelhető a mértéke újabb projekt támogatásával vagy akár egy adott projekten belüli nagyobb részesedés megszerzésével), s mely pénzügyi, és erkölcsi hasznot hozhat.
2.1.2. A befektetés menete
  1. Az egyes projektekben résztvevő kulturális befektetők polgár jogi társasági szerződés (Pjt.) keretében működnek együtt. A kulturális befektetés alapegysége 300.000 Ft, egy befektető magánszemély a Pjt. szerződés megkötésekor legfeljebb ennek tízszeres összegéig szerezhet részesedést a Pjt.-ben.
  2. A kulturális befektetés 300.000 Ft-os alapegysége a TRIP első, részvényesek által (is) finanszírozott projektjében 1,875%-os „tulajdonrészt” testesít meg..
  3. A kulturális befektetés előjogokat is biztosít a tulajdonosa számára - lásd: döntési, alkotói folyamatok.
  4. A kulturális befektetéssel a magánszemély automatikusan a TRIP által létrehozott KultKlub tagjává válik, amely klub közösségét a kulturális befektetőkön kívül az éves tagságot vásárló támogatók alkotják. (KultKlub tagsági ismertető: 1. sz. melléklet.)
  5. A TRIP a bemutatót követően két havonta elszámolást készít a projekt sikerességéről a Pjt. tagjainak, akiknek lehetőségük van tagságukat szerződésátruházással a TRIP vagy más személy részére értékesíteni vagy a projekt végső elszámolását követően új projektbe befektetni. A addigi bevételek és kiadások alakulásáról szóló két havonta történő elszámolás azt is jelenti, hogy a TRIP vállalja, hogy a tagságát érékesíteni kívánó tag tagságát az aktuális „árfolyamon” átveszi. Az új projektekre szóló Pjt. szerződések megkötésekor a régebbi partnerek előjogot élveznek az új kulturális befektetőkkel szemben.

2.2. Piacelemzés

2.2.1. Trendek
  1. október 25-én megszűnt a TAO, a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a döntést azzal indokolta, hogy a kulturális TAO-támogatások terén túl sok visszaélés történt, ezért új pályázati rendszert hoznak létre. A TAO eltörlése következtében számos társulat és játszóhely mondta le jövő évre tervezett bemutatóit, csökkentette a színészek honoráriumát, emelte a jegyárakat, és volt olyan társulat, ami meg is szűnt. Bizonyos színházak a nézőik segítségét kérték abban, hogy fent tudják tartani a jelenlegi működésüket, néhányan pedig cégek számára alakítottak ki támogató csomagokat, amiért cserébe rendszerint marketing megjelenést és tiszteletjegyeket biztosítanak.

A TAO-támogatás helyét a 2019-es költségvetési törvényben 37,4 milliárd forint többlettámogatás veszi át[1] az előadó-művészeti szervezetek számára, mely összegre pályázni szükséges az EPER rendszeren keresztül. Az új támogatási összeg meghatározásának a 2016-os, 2017-es és 2018-as jegybevétel és a 2019-re tervezett programok adhatják az alapját.

2.2.2. Kereslet oldal, potenciális ügyfélszegmens bemutatása, teljes-, elérhető-, illetve kiszolgálandó piac mérete

Olyan magánszemélyeket keresünk, akik aktívan részt vennének a kultúra újszerű finanszírozásában ezzel csökkentve az állami támogatásoknak való kitettséget.

Az első ilyen módon is finanszírozott, a zenét és a színészetet újszerűen ötvöző előadás a Tizenkét szék, amelynek létrehozási költsége nettó 16.000.000 Ft. Az ennek a projektnek a lebonyolítására szóló Pjt. létrehozásakor összesen 6.000.000 Ft értékben, azaz a projekt költségvetésének 37,5%-ban számítunk kulturális befektetéssel megvalósuló finanszírozásra. Ez 20 darab 300.000 Ft-os befektetési alapegységnek felel meg, azaz a Pjt.nek legfeljebb 20 kulturális befektető lehet a tagja.

Az áprilisban a kitűzött 2 előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivállal koprodukcióban valósul meg, így a fennmaradó 63,5% saját tőke a Fesztiváltól kapott támogatásból és az Alapítvány előző évből származó eredmény-tartalékából tevődik össze.

A kulturális befektetés 300.000 Ft-os alapegysége meglátásunk szerint egy olyan összeg, amelyet a felső-és középszintű vezetők, nagy-és középvállalkozók, valamint a magasan képzett értelmiségiek, magas beosztású hivatalnokok, szakértők számára fizethető meg, valamint valószínűleg ők azok, akik a leginkább azonosulni tudnak az új modell célkitűzésével. Ez a két társadalmi réteg a magyar társadalom 6%-át teszi ki, összesen tehát megközelítőleg 550.000 ember alkotja a teljes piacot. Meglátásunk szerint az elérhető piac ennél némiképp kisebb, ugyanis ennek az 550.000 főnek egy részét jobban foglalkoztatja a saját életszínvonalának emelése, mint a kultúra alternatív forrásokból történő finanszírozása. A fennmaradó megközelítőleg 2-300.000 emberből először a budapesti lakosokat szeretnénk elérni.

Az előadást a TRIP hajó után Budapest szabadtéri helyszínein és vidéki arénákban, több száz, ezer néző befogadására képes szabadtéri színpadokon, fesztiválokon kívánjuk tovább játszani. Amint a darab kilép vidékre, a kulturális befektetői finanszírozás célközönsége is követi. Megpróbáljuk megtalálni és összefogni azokat a vidéki kultúra támogatókat, akik fantáziát látnak ebben az újfajta modellben.

2.2.3. Belépési korlátok a piacra

Pénzügyi: Az első előadás létrejötte független a kulturális befektetők számáról, ezért a TRIP-re nézve nagy a kockázata. A Tizenkét szék egy magas létrehozási és játszási költségű darab, leginkább a neves alkotók és előadó-művészek miatt. Az előadás létrehozásához 16.000.000 Ft-ra van szükség, mely összeg a 2018-as bevételeink 13%-a (azzal együtt, hogy a 2018-as évben még igénybe vehető volt a 2017-es évi jegybevétel után a TAO támogatás). Maga a támogatási rendszer kidolgozása nem jár költséggel, a jelenlegi működésünkbe illeszthető a jogi, pénzügyi és könyvelési háttér biztosítása. Jelenleg a projekt nem igényel a csapatban szervezeti átalakításokat, nem szükséges plusz emberi erőforrás felvétele. Az infrastrukturális és technikai háttér is adott. A projekt célcsoportjának eléréséhez azonban szükség van további anyagi erőforrásra, valamint alvállalkozóként sales csapatra.

Technológiai: A projekt létrejötte nem igényel technológia újítást vagy beruházást.

Jogi: Nem szükséges rt. alapítása a projekt működtetéséhez, azonban pontosan megfogalmazott polgári jogi társasági szerződés és érthető jogi keretek szükségesek ah-hoz, hogy a kulturális befektetés, a „kulturális részvény” keretei senki számára ne legye-nek megtévesztőek. Fontos, hogy a kulturális befektetők nem egy szervezet működésébe szállnak be, hanem projektek finanszírozásába, mely projektek elkülönített költségvetéssel rendelkeznek

2.2.4. Miben jobb a szolgáltatás az azonosított versenytársakhoz, konkurens és helyettesítő termékekhez képest?

Minden kőszínház és független társulat, sőt bármely nonprofit szervezet versenytárs lehet abban az értelemben, hogy közhasznú feladataik ellátása lehetetlen támogatók nélkül és mi tudjuk, hogy mind az állami kassza, mind pedig a magánszektor erre elkülönített büdzséje véges. Pontosan ezért nem egy támogatói helyzetet kínálunk vagy mecénást keresünk, nem pénzt kérünk viszonzás nélkül, de még csak nem is barter megállapodást ajánlunk, hanem egy befektetési lehetőséget magánszemélyek számára. Míg más színházak támogatása esetén a támogató külső szemlélődő, néző marad, addig a velünk való együttműködés által részese lehet a megvalósítási folyamatnak, sikeres projektek esetén nyereséget könyvelhet el, tagságát értékesítheti vagy újabb projektekbe történő befektetéssel tovább forgathatja a pénzét. Ez egyfajta játék, amiben lehet nyerni, de akár veszíteni, kitartani, feladni és kiszállni is. Az együttműködés folyamatos döntések sorozata, így válik a kulturális befektető színházcsinálóvá ahelyett, hogy egyszeri támogatást nyújtana viszonzás és tét nélkül.

2.3. Üzleti modell /stratégia

2.3.1. Üzleti modell bemutatása - Hogyan generál bevételt a vállalkozás?

Az egyes projektek elkülönített költségvetéssel rendelkeznek az egyéb programjainktól (TRIP Hajó, NézőKépző, stb.). Egyszerre akár több előadás is futhat, ezek műfaja különböző lehet: befolyásoló tényező a nézői igény, a korábbi visszajelzések, a világban azonosítható trendek, izgalmas és új témák, valamint az innováció, kísérletezés.

Csapatunk az ötlet megszületése után kulturális befektetőket keres, a kulturális befektetésekből, a korábban felhalmozott eredménytartalékból és saját tőkéből előadást hoz létre, melyet a megfelelő célközönségnek értékesítve bevételt generál. Ez a bevétel lehet a nézőktől befolyó, jegyértékesítésből származó bevétel, de lehet egyösszegű előadásdíj is, amennyiben az előadást külső helyszíneknek „eladjuk”.

2.3.2. Kockázatok és azok tervezett kezelése

Három fő kockázati tényezőt azonosítottunk:

  1. Kevés támogató: A Tizenkét szék című előadás a támogatók mennyiségétől függetlenül megvalósul, azonban magas létrehozási és játszási költségei miatt ellehetetleníti egy következő magas színvonalú előadás létrehozását, amennyiben nem csatlakozik megfelelő számú kulturális befektető. Mivel kulturális befektetőket találni csak konkrét projektre lehet, az új modell működtetése is kérdőjelessé válik, ha nem tudunk újabb kockázatot vállalni egy újabb előadással.

Annak, hogy nem csatlakozik elegendő befektető a programhoz, három oka lehet: nem ér el elegendő potenciális befektetőt a sales csapat (pl. rosszul targetált célközönség, rossz vagy rosszul használt marketing eszközök), a célcsoport elérése sikeres, de nem mutatnak érdeklődést a projekt iránt (pl. nem eléggé izgalmas a téma, nem szívesen támogatnak kulturális célokat stb.) vagy nem látnak benne megtérülési lehetőséget, így nem kockáztatják a pénzüket.

A lehetséges okok kivédhetők és/vagy orvosolhatók. A potenciális célközönség helyes azonosítása szükséges ahhoz, hogy jó célcsoport elérése sikeres legyen. A TRIP név mögött álló Angolnyelvű Színház Közhasznú Alapítvány 29 éve működik, és ez alatt a közel 3 évtized alatt működtette a Merlin Színházat, létrehozta és ismertté tette az Átrium Film-Színházat és 2017 őszén megalapította a TRIP Hajót, amely 1,5 éves működése alatt a budapesti zenei és színházi élet elismert underground helye lett. Az évek hosszú sora alatt összegyűlt színházi és egyéb-előadó-művészeti tapasztalatunk előre vetíti a helyesen targetált célközönség felismerését, az elérésüket pedig a gondosan kiválasztott sales szakemberek és a felhalmozott kapcsolati hálón keresztül történő személyes meggyőzés biztosítja. Kezdetben olyan, az ötletgazdákhoz közel álló személyek befektetését várjuk, akik a későbbiekben releváns példaként szolgálhat másoknak, akik megelőlegezett bizalmához nagyobb kockázatvállalási kedv kapcsolódik és akik - amennyiben a projekt sikeres – be tudnak számolni pozitív élményeikről és kedvet tudnak csinálni a többi potenciális befektetőnek a csatlakozáshoz.

  1. Sikertelen előadás: A leginkább kiszámíthatatlan tényező a nézői fogadtatás egy-egy előadásra. Ma Magyarországon első sorban a darabban szereplő színészek, másod sorban pedig a darab rendezője az, akinek neve garantálni tudja a magas jegyeladást. Ezután a két tényező után a nézők figyelembe veszik még a helyszínt, a témát, az egyéb alkotókat, a megjelent kritikákat és ismerőseik ajánlását, amikor színházi előadást választanak. Összefoglalóan tehát elmondható, hogy abban az esetben garantálható a magas jegybevétel, amennyiben el-és közismert, tehetséges alkotók és művészek hoznak létre darabot, hiszen akkor a legnagyobb a valószínűsége, hogy olyan magas minőséget képvisel, ami után jó kritikák és pozitív baráti ajánlások születnek.

A sikeres előadások létrejöttét garantáló elismerten tehetséges alkotók és művészek megbízási-és tiszteletdíja azonban magas, így több tőkére van szükség, amely előfinanszírozza a későbbi megtérülést. Ennek az anomáliának a feloldására hivatott az ismertetett modell, amely magántőkét von be az előadások létrehozásába.

  1. Versenytársak megjelenése: Az újfajta finanszírozási rendszernek akár már a kezdeti fázisban is lehetnek versenytársai, olyan nonprofit szervezetek, akik hasonló mintára kívánnak saját működésükhöz igazított befektetői kört létrehozni.

Az újfajta struktúra megtérüléssel kecsegtet. Olyan üzleti modellt építünk, amely ebben a szegmensben nem jellemző, továbbá olyan célközönséget szólítunk meg, akit eddig még nem szólítottak meg hasonló témában. Siker esetén biztosan, de akár már a kezdeti szakaszban is megjelenhetnek a versenytársak.

Bízunk benne, hogy az úttörő magatartás, a megtérülő korábbi kulturális befektetések és az izgalmas új előadások biztosítják majd számunkra a versenyelőnyt.

2.4. Fő erőforrások

2.4.1. Csapat

A részvényesi finanszírozás ötletgazdája az Angolnyelvű Színház Közhasznú Alapítvány elnöke, a TRIP alapítója és vezetője, Magács László, aki miután elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, 1991–1996 között a Nemzeti Színházban rendezett, mellette pedig 1992-től 10 évig a Merlin Színház Angol Szekciójának művészeti vezetője volt. Egy évig az International Buda Stage, majd 2003–2012 között a Merlin Nemzetközi Színház igazgatójaként dolgozott. 2009-ben és 2011-ben Az Évadnyitó Színházi Fesztivál művészeti vezetője volt. 2012-ben létrehozta az Átrium Film-Színházat, melyet 2017-ig vezetett. A 2014-ben bemutatott Játékkészítő rendezője. A tavalyi évben a Keménykalap és krumpliorr című előadást rendezte a TRIP Hajón, idén A Tizenkét szék mellett Madách Imre Az ember tragédiája (rövidítve) című művét viszi színpadra.

Az Alapítványnak jelenleg 6 munkavállalója és 8 fix alvállalkozója van, közülük valamennyiük jártas színházi előadások létrehozásában, közönségszervezésben, koncert-és rendezvényszervezésben és lebonyolításban. Jelenleg nincs dedikált sales szakember a csapatban.

A budapesti bemutatót és nyári tovább játszást követően szükség lesz egy bookerre, aki megszervezi a vidéki turnét a 2019/2020-as évadra.

2.4.2. Saját vagy használatba vehető infrastruktúra

A TRIP Hajó, amelyet a Magács László tulajdonában álló TripArt Kft. bérel az Európa Rendezvényiroda Kft.-től ad otthont a működéshez szükséges irodának, valamint teret a próbákhoz és az előadásokhoz. A hajó színházterme ültetve 150 fő befogadására képes, ezen kívül rendelkezik még két kisebb rendezvény - és próbahelyszínnel (Nagyterem, Panoráma terem). A Színházterem hang-és fénytechnikával teljeskörűen felszerelt.

2.5. Pénzügyi és fejlesztési tervek

2.5.1. Szakmai ütemterv

A Tizenkét szék című előadás 2019. április 17-én kerül bemutatásra a Tavaszi Fesztivál keretein belül a TRIP Hajón. (A májusi előadások a TRIP-en egyeztetés függvényei, várhatóan márciusban derül ki, ráérnek-e a színészek.) Ezt követően a tervezett nyári előadások fixálására, valamint a megjelent kritikák és az előadásról készült képi és hanganyagok segítségével történő promócióra kerül sor. A tervek szerint a nyár folyamán a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon és/vagy a Városmajori Szabadtéri Színpadon lesz látható a darab. Ősztől kerül sor a vidéki turnéra. Lehetőség szerint minden nagyobb város (Debrecen, Miskolc, Győr, Pécs, stb.) arénáját megtöltjük nézőkkel, miközben kedvet csinálunk a részvényvásárláshoz és segítjük a vidék kulturális felzárkózását.

Az első mérföldkő a bemutató – a szakma reakciója nagyban hozzájárul a sikerhez. Amennyiben jó kritikák és visszajelzések érkeznek, könnyebb a bookolás a 2019/2020-as évadra, valamint egyszerűbb a kulturális befektetők számának későbbi növelése is. Fontos megjegyezni, hogy a 20 darab 300.000 Ft-os kulturális befektetési alapegység erre az előadásra vonatkozik, további kulturális befektetésre csak új produkciók esetén lesz további lehetőség, melyekre a már meglévő partnerek előjogot élveznek addigi kulturális befektetésük értékében.

Amennyiben új előadásban gondolkodunk, előre meghirdetünk egy „projektválasztási” közgyűlést, ahol a kulturális befektetők választhatnak több előadás és koncepció közül is. A választást követően előkészítjük a projektet, tárgyalunk az alkotókkal, meghatározzuk az új projektre szóló Pjt.-hez szükséges vagyoni hozzájárulások mértékét és ezen belül a kulturális befektetőktől várt hányadot és a következő, „tájékoztató” közgyűlésen a projektterv prezentálása után lehetőséget kínálunk a partnereinknek az új Pjt-hez való csatlakozásra vonatkozó előjoguk gyakorlására. A „tájékoztató” közgyűlést követően új kulturális befektetőket keresünk, és az új projektet csak a vagyoni hozzájárulás teljes megteremtése esetén indítjuk el.

2.5.2. Hosszú távú elképzelések

Célunk, hogy hosszú távon ezen finanszírozási rendszer segítségével hozzunk létre neves alkotókkal magas színvonalat képviselő produkciókat és működésünket egyre inkább függetleníteni tudjuk az állami támogatási rendszertől. A TAO bevezetése szinte teljesen megszüntette a hagyományos támogatói rendszert és nekünk nem szándékunk az időben visszafelé haladni, hanem újító gondolatokkal szeretnénk megreformálni a kultúrafinanszírozást olyan módon, hogy az kifizetődő legyen a magánszemélyek számára is, miközben közelebb hozzuk őket a színházhoz. Ma már nem kell, hogy ami a színpadon történtek elérhetetlen távolságban legyenek a nézőtől.

3. Az első projekt bemutatása: Szöveg és Zene – egy új műfaj

Mára felnőtt egy olyan magyar zenei generáció, amelyből egyre több zenekar fektet hangsúlyt a koncerteken a vizualitásra, a cirkusz, a kortárs tánc, a színház elemeinek bevonására, és ahogy a modern cirkuszművészetben is egyre elfogadottabb lesz a „történetmesélés”, úgy a színháznak is el kell mozdulnia az összművészetek irányába.

Ha jól „kötjük össze a szálakat”, és olyan rendezőt, koreográfust, és videoművészt terelünk egy csapatba a kiválasztott zenekarral, ahol az alkotók egy hullámhosszra kerülnek, olyan minőségű előadások, és lemezek jöhetnek létre, amilyen a Tiger Lilies: Shockheaded Peter című produkciója volt, amely a londoni bemutató után az egész világot bejárta.

A műfaj valójában a XXI. század kabaréja. Egy erős mondanivaló, közvetlen reflexió a környezetünkre, a világra, izgalmas, és modern szöveg, megkapó látvány, dinamikus rendezés. Minden, amit ma összművészetnek gondolok.

Ilf/Petrov: Tizenkét szék (1928)

 (Ilja Ilf (1897-1937) és Jevgenyij Petrov (1903-1942), a Tizenkét szék szerzőinek neve elválaszthatatlan egymástól. Tökéletes művésztársak voltak: mindketten odesszai születésűek, mindketten könyörtelen szemű és ironikus látásmódú moszkvai újságírók, s mindkét regényüket, a Tizenkét széket és az Aranyborjút is közösen írták...)

 „ Emlékszik a szalongarnitúrára? – Amelyik az én házamban volt? – Igen, Sztargorodban. – Emlékszem, egészen pontosan emlékszem… Dívány, tizenkét szék és hatlábú, kerek asztalka. Elsőrangú Gambs-bútor volt. De miért jutott eszébe? (…) – Az egyik székbe varrtam be a briliánsokat.”

 Ezzel a beszélgetéssel veszi kezdetét a huszadik századi orosz irodalom egyik legkacagtatóbb regénye, a Tizenkét szék. Ahogy a végrendelkezésnél elrebegett utolsó szavakból kiderül, Madame Petuhova fantasztikus gyémántjai egy gyönyörű, virágos angol bútorszövettel gondosan bevont diófa székben rejtőznek... Ippolit Matvejevicsnek, a haldokló vejének tehát ki kell nyomoznia a sorsukat: csak így juthat hozzá a százötvenezer rubelt érő kincshez. Ebben siet segítségére az egyik leggátlástalanabb irodalmi figura, Osztap Bender, „a nagy kombinátor”. Ahol ő megjelenik, érték nem marad eltolvajlás, olvasó pedig szórakozás nélkül... 

Célunk, hogy egy olyan előadás készüljön, ahol a zene, és a látvány egyenrangú szerepet kap a produkcióban.

Szereplők, alkotók: Závada Péter, Divinyi Réka, Ratkóczi Huba, Láng Annamária, Hegedűs D. Géza, Rába Roland, Vecsei H. Miklós, Kolozsi Péter „Pete”, Porteleki Áron, Bodóczy Zoltán „Undos”, Oláh Bence, Nagy Fruzsina, Bartos Letícia, Kónya Klára, Magács László

 

Kontakt személy további információkért:
Petrik Alexandra
gazdasági vezető
petrik.alexandra@tripart.hu

Budapest, 2019. február 24.

 

4. Mellékletek

1. sz. melléklet

KultKlub tagság feltételei és a vele járó előnyök

A TRIP célja, hogy újra értelmezze a „támogató” fogalmát, partnereket keressen, akik nemcsak adnak, hanem kapnak az együttműködés során. A KultKlub egy olyan közösség, aminek a tagjai felismerték, hogy a színvonalas kultúracsináláshoz tőke szükséges, amely tőkét ők maguk is a kultúracsináló rendelkezésére bocsáthatják. A Klub két jól elkülöníthető tagtípusból áll:

  • a kulturális befeketetőkből és
  • az éves tagságot vásárlókból.

A kulturális befektetőkteljes jogú tagjai a KultKlubnak egészen addig, amíg valamely projektre szóló PJT.-ben tagsággal rendelkeznek. Azok a tagok, akik nem szeretnének kulturális befektetést eszközölni – és azzal együtt még több kiváltsághoz jutni –, számla ellenében („klubtagsági díj”) 30.000 Ft-ot (mely összeg tartalmazza az ÁFÁ-t) fizetnek az Angolnyelvű Színház Közhasznú Alapítványnak, aminek fejében az alábbi előnyökhöz jutnak:

  • kiállított „KultKlub tag kártya” névvel, személyes kupon kóddal, érvényességi idővel ellátva (2019. március 25-től használható)
  • 20% kedvezmény minden programunkra (március 25. után a saját kupon kóddal vehető igénybe, addig emailben leadott jegyigénylésre van lehetőség)
  • ingyenes ruhatár használat az igazolvány felmutatásával (március 25. után a névre szóló kártyával, addig ideiglenes igazolással)

A tagság a vásárlástól számított 1 évig tart.

2. sz. melléklet

A szervezeti működés releváns elemei 

 

 

[1] „az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye megszüntetésével összefüggésben a kulturális ágazat többlettámogatására szolgáló költségvetési előirányzat mértékét 37 400 000 000 forintban állapítja meg” (Magyar Közlöny, 2018. évi 213. szám, 229. o.)